Beekeeping © Reka Csulak

Honey: the immortal​​ form of flowers

Honey. The immortal form of our beautiful flowers and the result of the life-long work of honeybees, the sweetener of our dishes. I think many of us use honey for cooking or eating it raw, drizzled on the top of a yummy smoothie bowl.

I was pretty much scared to have thousands of bees around me but at the same time, I was always so curious to see beekeeping and hives on my own. Well, 27 years of fear ended by a visit at the apiary of Corbett and Son Honey. Their golden honey comes from the surrounding fields of Barton le Clay, a charming village in the heart of England.

Dave Corbett and his father started beekeeping in 2014 with one colony, and nowadays they have about 100 colonies and additional nucs (small colonies) at 5 location. They sell honey, trading nucs, and colonies plus take an important part in education about beekeeping.

Dave’s bees collecting nectar from the following flowers around the year:

  • March – April: fruit tree blossoms like apple, pear, plum from cultivated plants and that is even more important Willows and Dandelions.
  • May: Oil Seed Rape plus hedgerow plants at the same time
  • Late May – June: Field Beans
  • June: lime (Linden)
  • June-July: wildflowers and blackberry
  • August: the main nectar flows have finished although this is when you would see honeydew (forest)

I’d like to show you the journey of honey from flower to the honeypot, I’ve asked Dave to show me the whole process so prepare yourself for all the interesting facts you will read below.

What is honey exactly?

Bees collect nectar from flowers then enzymes are added in their honey stomach, this is the first step of its transformation, to become honey. The nectar is ripened in the hive while warm air is circulated through it provided by fanning bees. This action removes excess moisture from the nectar. Once the moisture content drops, bees close these cells with a thin wax capping.

The other bees-produced ingredients are the following:

  • Bee pollen: is a pollen ball packed by worker bees into pellets called bee bread.
  • Royal jelly: is a honey bee secretion used as the nutrition of any larvae in the colony as well as adult queens.
  • Propolis: antibacterial material the bees using for sealing the edges of the hive or small cracks and gaps inside the hive.
  • Beeswax: is a natural wax produced by honey bees.
Pollen on worker bee's pollen baskets
Pollen on worker bee’s pollen baskets

Society of bees

Honey bees (Apis mellifera) are social insects, which means they live together in large colonies. Each member of the colony has a definite task to perform. There are three kinds of adult bees: workers, drones, and a queen.

To compare the ratio of the roles: there are several thousand worker bees cooperate in hive-building, food collection, and caring about the next generations of the colony. A colony normally has a single queen and several hundred drones.

Each colony has only one queen, except during swarming preparations or supersedure. She is the only sexually developed female so her primary function is the reproduction. She produces both fertilized (=workers) and unfertilized (=drones) eggs. It’s easy to identify the queen since her body is normally much longer than other bees. According to the international beekeeping rules, she has a colored mark on her body which tells the beekeepers for example in which year she was born. The second major function of the queen is producing pheromones that serve as a social “glue” unifying and helping to give individual identity to a bee colony. This is how it happens that the temper of the bees equals the temper of their queen, so some colonies are super calm and others could be more aggressive.

The lifespan of queens can be up to 5 years. New queens are raised under three different circumstances: emergency, supersedure, or swarming. During my visit, I saw examples for each case. On the left you can see the elongated cells at the edge of the frame: these are queen cells produced in preparation for swarming. On the right, you can see a much larger, elongated cell. Emergency and supersedure queen cells are typically raised on the comb surface, and it happens when the unhappy workers prepare to replace (supersede) her or in case of an emergency like losing the queen.

About one week after emerging from a queen cell, the virgin queen leaves the hive to mate with several drones (male bees) during her mating flight. Drones are the largest bees in the colony, they have no stinger, pollen baskets, or wax glands. Male bee cells have a bumpy surface since they are much bigger than worker bees larvae. When cold weather begins in the fall and nectar resources become short, since drones eat three times more than others, they usually are forced out into the cold and left to starve.

Drone cells
Drone cells

Workers are the smallest bees of the colony. They are sexually undeveloped females and have specialized structures, such as brood food glands, scent glands, wax glands, and pollen baskets, which allow them to perform all the labors of the hive. During their initial few weeks as adults, they clean the cells, feed larvae, care for the queen, handle incoming nectar, build beeswax combs, guard the entrance, and ventilate the hive. Later, as field bees, they collect nectar and pollen. The lifespan of the worker during summer is about 6 weeks but the ones reared close to autumn may live longer: allowing the colony to survive the winter and assisting in the rearing of new generations in the spring before they die.

The role of smoke

Probably you already know, beekeepers use smoke to keep the bees calm during their visits at the hives. When bees get upset, they produce ‘alarm pheromone’ which signal makes other bees upset as well. If they smell smoke around their hive, it makes them think it is going to catch on fire. In this case, bees try to save their honey. When the smoke enters the hive, the bees begin storing up as much honey in their bodies as possible, in preparation to build a new hive if the present one melts. Once they’re full, they’re less likely to sting; stinging you will cause them to die, and the honey won’t make it to their new home. The disruption is temporary, it won’t hurt the long-term health of the colony, the bees recover their pheromone-sensitivity within 10-20 minutes.

Structure of hives

Each hive of the apiary has an interesting structure. It’s built up by boxes, contains frames the bees are building the honeycombs on and these boxes are stacked. On top levels, the boxes contain smaller frames, worker bees and most of the honey. These are the frames the beekeeper extracting the honey from.


The bottom box is covered by a metal net to avoid the queen moving and laying eggs to upper levels. Here we can find the drones, larvae and of course, more honey. Beekeepers leave this honey in the hives for wintertime. Every time they visit their apiaries, they check every single frame of this bottom box and add comments to the documents of the colonies. If there is a productive queen that raise a bigger and stronger colony, there are additional boxes for her on the bottom of the stack.

Queen's box covered
Queen’s box covered

Extraction of honey

The extraction process is very simple. Beekeepers collect the boxes contains frames full of honey. The sealed honeycombs will be uncapped, placed in a centrifuge and the filtered honey will be poured into jars raw.

When a cell is full of honey, bees are sealing it by a thin layer of beeswax, we call caps. To extract the honey the comb needs to be uncapped. On the uncapped frame below, you can see the difference between the color of the cells. It means that the workers visited different types of flowers.

Dave and his father don’t waste the small comb particles and honey he removes during uncapping: they return this part to the bees because it provides food for them for a while.

Bees BLOG-74

Beekeepers place the uncapped frames into a centrifuge and after spinning it for about a minute all the honey goes from the cells to the bottom of the centrifuge. The empty beeswax cells will be placed back to the hive and the bees will start filling them again while collecting seasonal nectar.

The extracted raw honey goes through a filter and will be poured into jars you can find in local markets or buy straight from Dave Corbett.


• • •

Méz: virágaink halhatatlan formája

Méz. Gyönyörű virágaink halhatatlan formája, a méhek élethosszig tartó munkájának gyümölcse, ételeink megédesítője. Szerintem sokunk használja a mézet sütéshez vagy nyersen, egy reggeli smoothie-s tálra csorgatva.

Rendkívül tartottam attól, hogy méhek ezrei döngicséljenek körül, ugyanakkor mindig is kíváncsi voltam vajon, hogy is néz ki a méhészkedés a gyakorlatban. 27 év rettegése néhány hete ért véget, amikor meglátogattam a Corbett and Son Honey kaptárait. Aranyló mézük egy Angliai kis falut, Barton le Clay-t körülvevő mezőkről és erdőkről származik.

Dave Corbett és édesapja 2014-ben, egy méhcsaláddal kezdték a méhészkedést, mára már 5 helyszínen vannak kaptáraik amelyekben több mint 100 méhcsalád és fiatal méhcsalád él. Mézeladással, kisebb, fiatal méhcsaládok és teljes kolóniák kereskedelmével illetve méhészeti oktatással is foglalkoznak.

Dave méhei az alábbi növények nektárját gyűjtögetik az év során:

  • Március – Április: gyümölcsfa virágok (alma, körte, szilva) termesztett növények valamint fűz és pitypang.
  • Május: olajrepce, sövénynövények
  • Május vége – June: termesztett hüvelyesek
  • Június: hárs
  • Június-Július: vadvirágok és szeder
  • Augusztus: a fő nektárforrások kiapadnak, nagyobb szerephez jut az erdei mézharmat

Szeretném bemutatni a méz útját a virágoktól egészen a mézescsuporig, így hát megkértem Dave-et, hogy mutassa meg az egész folyamatot. Készülj fel, sok érdekességet fogsz olvasni.

Pontosan mi is a méz?

A méhek nektárt gyűjtenek a virágokról, amihez a mézzé alakulás folyamatának első lépéseként, mézgyomrukban különféle enzimek keverednek. A nektár a kaptárban érlelődik miközben a dolgozók egy csoportja keringteti a meleg levegőt. Ennek eredményeképp a nektár nedvességtartalma csökken és amint elérte a megfelelő érettségi állapotot a méhek vékony viaszfedéllel zárják a mézzel teli sejteket.

A mézzel egyidőben a méhek az alábbi anyagokat is előállítják:

  • Pollen: a dolgozók által kis golyócskákká csomagolt pollen-adagok.
  • Méhpempő: a méhek egy váladéka amely a kolónia lárvái és a kifejlett királynő táplálására szolgál.
  • Propolisz: antibakteriális anyag, amelyet a méhek a kaptár peremének és repedéseinek kitöltéséhez használnak.
  • Méhviasz: a méhek által termelt természetes viaszféleség.

A méhek közössége

A mézelő méhek (Apis mellifera) szociális rovarok, ami azt jelenti, hogy nagy kolóniákban, családokban élnek együtt. A méhcsalád minden tagjának megvan a maga szerepe. Három különbözö kifejlett méhet különböztetünk meg: dolgozó, here és királynő.

A szerepek aránya a következő: egy normál méhcsaládnak egyetlen királynője van és néhány-száz here él a közösségben, amelynek fenntartásában, az élelmgyűjtésben és a következő generációk nevelésében pedig néhány ezer dolgozó közreműködik.

Minden méhcsaládnak egy királynője van, kivételt képez ez alól a rajzás, túlnépesedés  vagy bármilyen vészhelyzet esete. Ő az egyetlen ivarérett nőstény, ezért az elsődleges feladata a reprodukció. Megtermékenyített (=dolgozók) és termékenyítetlen (=herék) petéket rak. Könnyű felismerni, hiszen a királynő teste hosszabb mint a többi méhé. A nemzetközi méhészeti szabályoknak megfelelően színes jelölőt visel, ami többek között arról is árulkodik, melyik évben kelt ki. A királynő másik fontos feladata a ferromon termelés, amely a közösség összetartó erejeként funkcionál. Így lehetséges, hogy a méhek természete megegyezik a királynőjükével, néhány méhcsalád békésebb, mások agresszívabbak.

Élettartama akár 5 év is lehet. A méhek három különböző esetben nevelnek új királynőket: vészhelyzet, túlnépesedés vagy rajzás. A látogatásom során mindegyik esetre láttam példát. Feljebb görgetve, a kapcsolódó képek közűl bal oldalon a keret szélén megnyúlt serteket láthatsz: ezek a rajzás esetére nevelt királynők lárváit tatalmazzák. A jobb oldalon egy sokkal nagyobb, hosszúkás sejtet láthatsz. Vészhelyzet vagy túlnépesedés esetén nevelt királynők sejtje a keret felszínén helyezkedik el, ez akkor is megtörténik, ha a méhek elégedetlenek a jelenlegi királynővel és lecserélnék azt vagy épp hirtelen elvesztették a királynőjüket.

Nagyjából egy héttel azután, hogy kikelt sejtjéből, az új királynő elhagyja a kaptárat és párzási repülése alkalmával számos herével (hím méhhel) párosodik. A herék a kolónia legnagyobb egyedei, nincs fullánkjuk, pollenkoráskájuk vagy viaszmirigyeik. A hím méhek lárvái sokkal nagyobban mint a dolgozóké, ezért a sejtek felülete kitüremkedik a keret felszínéről. Amikor beöszönt a hideg, őszi időjárás és a nektárforrások lecsökkennek, általában kitoloncolják őket a kaptárból és éhen pusztulnak. Ennek oka nem más, minthogy háromszor annyit esznek mint a többi méh.

A dolgozók a család legkisebb termetű egyedei. Ivarilag nem kifejlett nőstényekről beszélünk, különleges testfelépítlssel rendelkeznek, hiszen van utódneveléshez szükséges váladék kiválasztására alkalmas mirigyeik, illat mirigyeik, viasz mirigyeik, valamint a pollen kosárkáik, ezzel alkalmassá válnak a kaptár összes feladatának ellátására. Életük első heteiben takarítják a sejteket, etetik a lárvákat, gondoskodnak a királynőről, kezelik a bejövő nektárt, méhviasz sejteket épytenek, védik a kaptár bejáratát és keringtetik a levegőt a kaptárban. Később, gyűjtögető méhekként nektárt és pollent gyűjtenek. A dolgozók éettartama nyáron nagyjából 6 hét, azonban az ősszel kikelő egyedek hosszabb ideig élnek: segítenek a családnak átvészelni a telet és felnevelik a tavaszi új generációkat mielőtt elpusztulnak.

A füst szerepe

Biztosan hallottál már róla, hogy a kaptáraknál tett látogatásaik során a méhészek füstöt használnak a méhek lecsillapítására. Amikor a méhek idegesek, úgynevezett ‘riadó’ feromont termelnek, ez a jelzés az össze többi méhet is idegessé teszi. Ha füstöt észlelnek a kaptárjuknál, azt feltételezik, hogy a kaptár ki fog gyulladni. Ez esetben a mézet próbálják menteni. Amint a füst beér a kaptárba, a méhek a testükben annyi mézet tárolnak amennyit csak tudnak, ezzel arra készülnek fel, hogy új kaptárt építsenek, ha a jelenlegi elolvad. Amikor tele vannak mézzel, kisebb eséllyel szúrnak, hiszen a szúrást követően elpusztulnának, és akkor a méz nem érne át az ‘új’ otthonukba. A zavartság átmeneti csupán, nem jár a kolónia maradandó károsodásával, a méhek nagyjából 10-20 perc elteltével visszanyerik feromon-érzékenységüket.

A kaptárak felépítése

A méhészet kaptárjainak érdekes szerkezete van. Dobozokból épülnek fel, amelyek kereteket tartalmaznak, ezekre a méhek a méhviasz sejtekből összefüggő viaszfalakat építenek. A felső szinteken, kisebb keretekben méz és dolgozó méhek találhatók. A méhész ezekből a keretekből pergeti ki a mézet.

A kaptár legalsó dobozát fém rács fedi, ez megakadályozza, hogy a királynő a felsőbb szinteken is petéket rakjon. Ha a királynő szorgalmas, akkor nagyobb és erősebb kolóniát hoz létre, ezért extra dobozt kap. Amikor meglátogatják a kaptárikat, a méhészek az alsó doboz(ok) minden keretét átvizsgálják és a kolónia állapotával kapcsolatos megjegyzéseket adnak a méhcsaládhoz tartozó dokumentumhoz. Ezen a szinten élnek a herék és a lárvák is az itt található sejtekben fejlődnek. Persze van itt még több méz is, de ezt a méhészek a kaptárban hagyják télire.

A méz kinyerése

A pergetés folyamata rendkívül egyszerű. A méhész begyűjti azokat a dobozokat amik mézzel teli kereteket tartalmaznak. A lezárt lépeket lefedelezik és beteszik a kereteket a centrifugába, majd a leszűrt méz nyersen üvegekbe kerül.

Amikor a sejt feltöltődött mézzel a méhek egy vékony viaszréteggel, fedéllel zárják le azt. A méz kinyeréséhez ezt el kell távolítani, ezt a folyamatot hívjuk fedelezésnek. Felgörgetve, a folyamathoz tartozó képeken látható, hogy a lefedelezett keretekben több színárnyalatú méz van. Ez azt jelenti, hogy a méhek különböző növényekről gyűjtögették a nektárt.

Dave és édesapja nem dobják ki a fedelezés során lehulló, mézzel bevont viasztörmeléket sem, ezt táplálékként visszajuttatják a méheknek.

A méhész centrifugába helyezi a lefedelezett kereteket és nagyjából egy perces pergetés során a méz kicsapódik asejtekből és lefolyik a centrifuga aljára. Az üres lépeket visszajuttatják a kaptárakba és a méhek újra feltölthetik őket szezonális mézzel.

A kipergetett mézet átszűrik és üvegekbe töltik. Ezeket az üvegeket a környező piacokon is megtalálhatjátok vagy egyenesen Dave Corbetttől is megvásárolhatóak.


• • •


4 thoughts on “Honey: the immortal​​ form of flowers

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.